Beütött a trieszti tél. A héten kb. alig lehetett kimozdulni a bora miatt, most hétvégén meg esik... azért kihasználjuk a szélmentes és vízmentes perceket, nyomulunk ki, ahogy tudunk. Amúgy meg egész héten itthon volt Eliza, nagyon lassan gyógyul ebből a köhögős-trutyis valamiből és pénteken már Flóra is elkezdte, úgyhogy lehet, hogy holnap ő lesz itthon. Nem mondom, hogy pihentető napokat élek... Na de nem panaszkodom, sok jó dolog is történt azért. Karácsonyi lázban kezd égni a város, úgyhogy megnéztük a karácsonyi kivilágítást a Piazza Unitá-n, és a karácsonyi vásárt a mellettünk lévő sétálóutcában: előbbi varázslatosan szép a karácsonyfákkal, zenével, kivilágított épületekkel, háttérben a misztikus feketeségbe burkolózó tengerrel. Utóbbi elképesztően borzalmasan meghökkentően gagyi, drága és bazári - de egyedülálló élmény. No először néhány fotó az Unitáról, nézzétek milyen szép (amúgy itt is szemerkélt és fújt a szél, Gaudi maradt is otthon meccset nézni inkább):

Katt a galériára.

Az Unitá-ra sétálva útközben még találtunk egy Mikulás standot is, ahol volt postaláda, úgyhogy be is dobták a lányok a Mikulásnak címzett leveleket, illetve ott helyben is rajzoltak és kaptak érte megcsavarintott lufikat (ami persze már az első utcasarkon szétesett), meg a Mikulást is nézegették, de mondtuk nekik, hogy ez nem az igazi Mikulás, annyira ne izguljanak rá. No, Eliza azóta kérdezgeti, hogy mikor jön már az igazi Mikulás... amúgy cukorkát, nyalókát és csokit kértek, és Flóra még egy fogkefét is, hogy ezután a sok édesség után meg tudja jó alaposan mosni a fogát.

A mellettünk lévő karácsonyi (azaz Mikulás) vásárba még pénteken délután mentünk el, oda Gaudi is jött, nagy lelkesen, de hamar lekonyult a jókedve, mert kb a harmadik bódénál rájöttünk, hogy ez százszor rosszabb, mint egy Vörösmarty tér vagy hasonló budapesti vásár... én azt mondtam, hogy kb. mintha valami dél-olaszországi zsibvásárban sétálnánk, de Gaudi azt, hogy inkább mintha Mumbaiban. Tényleg igaza volt, ilyet ténlyeg Indiában láttunk... minden második stand valami édességáruda volt, horror áron, ahonnan Elizát kb. csak erőszakkal lehetett elrángatni - de tényleg mindegyiknél megállt, az édességárusok között, pedig hol zoknikat árultak, hol plüssállatokat, hol esernyőket, hol műanyag edényeket, de a kedvenceim a következők voltak (sajnos fotót nem készítettem, annyira sokkolódtam): ablaktisztitáshoz alkamazandó lehúzóka (nem tudom, hogy mi a hivatalos neve), illetve zsíroldó. Ezek külünk-külön standok voltak, az ablaktisztó lehúzókat egy pasas demonstrálta, mikronfonba beszélt(!!!) és három üvegtábla is fel volt állítva és azokat tisztogatta. És az emberek állták és nézték. Köztük mi is, de mi a döbbenettől nem bírtunk továbbmenni. A zsíroldót egy szintén mikrofonos pasas egy tűzhelyen demonstrálta, ahova kiönött valami szirupokat, amit ráégetett a platnira és utána elkezdte a lemosást. Hát nem tényleg Mumbai? Annyira tájidegen volt ez a bohózat ettől a várostól, és annyira nem tudtam egyáltalán hoza tenni, hisz itt azért elegáns az átlag olasz, elegánsak a boltok, kávézók, stb, miért van ez itt??? No bocsánat, hogy ezt ilyen részletesen írtam le, de muszáj volt... néhány fotó, de a fentiek mondom, hogy kimaradtak, azért próbáltam ilyen aprólékosan szemléltetni. Katt a galériára.

Végül nem vettünk semmit ilyen hangulatban, meg tényleg minden bazi drága volt. A fotókon látszik, hogy mennyi fajta édesített pörkölt mogyoró és mandula van, 12 dkg-t adnak 3 euróért.

Ja meg aki hiányolná, van forralt bor is, hozhatod otthonról a saját bögrédet és 3 euróért megtöltik forralt borral.

Ma délelőtt kicsit kirándultunk is Trieszt felett, gyönyörű volt a kilátás, bár nekem a szívem megállt néha, mert Flóra, mint egy bakkecske ugrált a szakadék szélén, és nem volt hajlandó senki kezét fogni. Két csacsival meg két barival is találkoztunk.

Nekem azóta nincs sok hírem az iskoláról, ahol voltam interjún, azaz próbáltak kicsit módosítani az időbeosztáson, meg kicsit csökkenteni a fizun, amikből én nem engedtem, úgyhogy remélem, hogy nem ezért tűntek el... kedden rájuk írok, hogy mi van. Mert közben meg tegnap voltam egy jógastúdióban, ahova még egy hónapja adtam be a jelentkezésemet, hogy szívesen dolgoznék a recepción. Nagyon szimpi a hely, meg a tulaj is, csak kevés óraszámban tudnék dolgozni, és kicsit ütné a sulit, amúgy nagyjából össze is lehetne egyeztetni. Mindkettőhöz lenne kedvem, szóval jó lenne valahogy összehozni őket, de remélem ebből nem az lesz, hogy egyik se jön össze. Amúgy hot yoga stúdió, szóval túl vagyok életem első bikram jógáján, és még élek, sőt, nagyon jól esett. Pláne, hogy most hideg van. A tulaj csaj tartotta az órát és a végén meg is dicsért, hogy látszik, hogy gyakorlott jógás vagyok és milyen jó energiáim vannak. No szóval már ezért a dícséretért megérné vele dolgozni. Amúgy akit érdekel, ő az, érdekes, hogy milyen embereket ihlet még meg ez a város (rajtunk kívül): https://www.intrieste.com/2022/03/12/clara-cleo-hot-yoga-instructor-burlesque-dancer-and-a-mother-of-two-in-love-with-trieste/

Szóval vannak fejlemények, remélem valami nyélbe is ütődik mostmár, mindenki drukkoljon. Amúgy azt meg kell jegyeznem, hogy itt bárkivel beszéltem eddig, mármint bármilyen állásinterjún voltam, ott baromira nem a CV-m érdekelte őket. Fogalmam sincs, hogy otthon hogy mennek a dolgok, mert több mint 6 éve nem vagyok már a munka világában, de ez itt nagyon pozitív. Odamész, beszélsz, kialakul vagy nem a szimpátia, aztán meglátjátok... nyilván nem megyek el egy olyan helyre, ahol könyvelni kell, mert ott azért az első napon kiderül, hogy nem értek hozzá, de az ilyen munkákhoz, amiket én próbálok, azokhoz kb. tök mindegy a CV-m. Legyél talpraesett, szimpatikus, tudj bánni az emberekkel, és ennyi. Ezek a borzalmas körök, CV, motivációs levél, pályázatok, stb. a nemzetközi szervezetekhez kellenek, nyilván, ott valami alapján ki kell szűrni az embereket.... hát ott engem ki is fognak szűrni, az tuti. Mármint a kukába. Most egy ilyen helyről várom a választ. Na szóval a lényeg, hogy nem vagyok elkereseredett, sőt, örülök, hogy hívnak helyekre, beszélek emberekkel, mert még ha nem is vesznek fel, pozitív megerősítéseket kapok. Csak maradjon is így.

Gaudi szülinapja is volt pénteken, elég szolid volt így, hogy mindenki göthös volt, de sütöttem neki sajttortát, meg feldíszítettük a lakást és táncikáltunk egyet négyen. Az ajándéka Pesten vár rá, mert szüleim hozták volna ki... nem baj, jó lesz az karácsonyra is, ahahaha.

Jövő héten megyünk kétszer is kézműveskedő délutánra (egyikre Eliza is jön, mert Mikulás különkiadás lesz mindenféle meglepivel), meg szerdán az oviban is lesz barkácsolás, ahova pár anyuka is mehet, úgyhogy természetesen én is jelentkeztem. Ezenkívül a hot yoga stúdióban most bérlet akció van, úgyhogy az a tervem, hogy háromszor is megyek jógázni, márcsak azért is, mert futni képtelenség ebben a szélviharos időben. A szociális kapcsolatok terén is fel kéne vennem újra a fonalat, de most amúgy mindenki beteg Triesztben, gyerek is felnőtt is, nem tudom, hogy otthon is így van-e, de itt tombol ez a vírus... No de legkésőbb karácsonyra mindenki jól lesz.

Most megyek, mert már ugrálnak a kanapén, készítünk díszeket, meg linzert sütünk. Gaudi a zuhogó esőben vagy három boltot végigjárt porcukorért... itt nem lehet porcukrot kapni, vagy ha igen, az kis kiszerelés és drága! (TESS, nincs darálóm, hogy ledaráljam a kristálycukrot, de mostmár beszerzek, az tuti!)

Ja, még ezt muszáj megmutatnom, ilyen gyönyörű a parkunk:

Na meg mi is: