Erről is álljon itt azért néhány fotó, bár Eliza ezt a három éves szülinapját úgy ahogy van bojkottálta... totál kikészült bámikor megemlítettem neki, hogy szülinapja lesz/ van. Hogy ő nem akar szülinapot, mintha félt volna, vagy nem tudom... ez a három éves kapuzárási pánik. Hiába, öregasszony lett ő is. Mindenesetre az oviban is felköszöntötték csokival (én vittem be három extra large doboz kindert, mert a Covid miatt itt még mindig nem lehet tortát bevinni se az oviba se a suliba, csak ilyen előrecsomagolt, boltban vásárolt cuccokat), ahol szintén elég kis morci volt, az óvónénik szerint se volt valami boldog, pedig énekeltek is neki, meg mindenki cuki volt, a folyosón az anyukák is köszöntötték őt is, engem is, szóval én nagyon örültem volna, ha Eliza örül... aztán itthon nem volt nagy felhajtás, de még ennyit se akart, míg végül aztán Flórának sikerült kibillenteni a depiből, és lufictak, meg szépen felöltöztek, aztán volt torta (kettő is, mert a csokis ricotta tortám nem sikerült, mindenki kifújolta, kivéve Eliza, aki örömmel ette - legalább a torták boldogságot okoztak neki), tűzijáték (bár Eliza az aug. 20-ai tűzijátékra számított, nem a tortába dugható kis micsodára), gyerek pezsgő és ajándék. Szolid volt, de nagyon jó. És végül Eliza úgy feküdt le, hogy "akkor holnap is lesz szülinapom?". Éljen soká az én kis csoda picurkám, maradj mindig ilyen szeretetgombolyag! Hálás vagyok, hogy az anyukád lehetek.

Ps. Gauditól kaptam egy hatalmas virágot Eliza születése alkalmából, úgyhogy én se panaszkodhattam.