A hétvégénket fogom részletesen ecsetelni, talán ilyen sűrű két napunk még nem is volt itt, fel kell kötnöm a gatyám az otthoni pörgésre, totál elszoktam itt a vidéki életmódunkban ettől a feszített tempótól, de persze nagyon jó. Először is egy ma reggeli trieszti kép: Szóval szombat reggel…

Elizának fülgyulladása van. Szerencsére már jobban van, de kedden nagyon rosszul nézett ki, úgyhogy elvittük a gyerekkórházba (Burlo Garofolo a neve) megnézetni. Azért kórházba mentünk, mert még nincs gyerekorvosunk, és állítólag nem is olyan könnyű kapni, mert gyerekorvos hiány van, szóval kérned…

Jelentem egy napra sikerült beküldeni mindkét gyereket együtt, de mától Eliza újra itthon. Nos, ez a harmadik hét, ami betegséggel telik, nem mondom, hogy kiegyensúlyozott vagyok... pláne, hogy Eliza ilyenkor éjjel is elég szenvedősre fogja a figurát. Szóval nem sokat aludtam, pedig ma este kezdem…

Nem vettek fel az iskolába. Kicsit ambivalens válaszokat kaptam, hogy miért is nem, de a lényeg, hogy öt jelentkezőből, kettőre esett a választás és az egyik én voltam, de a másik egy olasz, logopédus és full time-ban is ráér, szóval mellette nem nagyon rúghattam labdába. Ez van. Aznap picit…

Beütött a trieszti tél. A héten kb. alig lehetett kimozdulni a bora miatt, most hétvégén meg esik... azért kihasználjuk a szélmentes és vízmentes perceket, nyomulunk ki, ahogy tudunk. Amúgy meg egész héten itthon volt Eliza, nagyon lassan gyógyul ebből a köhögős-trutyis valamiből és pénteken már…