Na aki már épp nagyon elkezdett volna minket irigyelni, azoknak írom ezt a bejegyzést.

Tehát az óriás alvásból semmi se lett, mert Triesztre lecsapott az apokaliptikus vihar, egész éjjel esett és fújt, de annyira, hogy kora reggelre le is szakadt a redőnyünk a hálószobában. Úgyhogy teljes sötétség van, ki tudja meddig, mikorra szerzünk szerelőt. Nem beszélve arról, hogy a huzat rázta egész éjjel a bejárati ajtót, szóval esélyem nem volt aludni... Flórának már tegnap este is fájt a torka, na ez ma reggelre se múlt el és természetesen nem aludtak sokáig, és egyből verték az asztalt a meleg kakaóért, amire várniuk kellett jó hosszan, mert nincs mikrónk és ez a sz@r elektromos főzőlap egy év mire felmelegszik... A ponyvát levitte a biciklikről a szél, úgyhogy azok is ronggyá áztak és egészen du 4-5-ig ilyen időt ír, szóval a kirándulás és egyáltalán a kimozdulás is felejtős. Innék egy teát, mert már én is kezdem érezni a torkom,de megy a mosogatógép és ha bekapcsolom hozzá még a vízforralót, akkor lecsapja az áramot... Asszem ma trieszti módra már ebéd előtt proseccozni fogok, bár nincs itthon, kimenni meg nem lehet, uffa. Ja és Erika segített az Ikeában, szóval most nagy lendülettel leültem, hogy akkor ezt véglegesítem, de az egyik típúsú kiszállítási mód sem működik valamiért, szóval ez volt az a pont, hogy feladtam a mai napot. Mindehhez persze van egy alap érzékeny állapotom, mindenki ki tudja találni, hogy miért.

Szóval remélem nálatok jobban indult ez a hétvége.

Innen már csak felfelé megyek remélem.

Amúgy ma két hete érkeztünk.